Ki-, és megismerni

Ahogy haladsz előre a napokkal, úgy haladsz előre az itteni szokások megismerésével is, de ezzel nem mondtam nagy dolgot. Arról már írtam, hogy mik voltak az első "nehézségek", amikkel megküzdött az ember, itt most inkább tényleg az egyre mélyebb tapasztalatokról írnék. De lesz ez még így sem...

Megérkezett az első áramszámla, juhéééé. Mindez egy SMS formájában a lakás tulajától, aki a fantasztikus Kenya Power-től, az itteni szolgáltatótól kapta meg az infókat szintén SMS formájában. Átutalással nem lehetett rendezni a számlát, mert mint kiderült, hogy a szövegben szereplő számlaszám, nem egy banki számla, hanem a lakás számlaszáma a szolgáltatónál. Mi ügyfél azonosítónak neveznénk szerintem.

Dugóban

No de mindegy is, kiderítettük, hogy az egyik bevásárló központban van egy irodája a szolgáltatónak, és ott tudunk fizetni. Bementünk egy kis sötét irodába a Sarit Center 4. emeletén, ahol a biztonsági őr segített kitölteni egy kis papírkát. Rá kellett írni az ügyfél azonosítót, és a befizetendő összeget, és kész is. Beálltam a sorba, ami viszonylag gyorsan haladt, majd a pénztáros hölgynek odaadtam a kis papírt, aki közölte velem, hogy nem a pontos összeget írtam a papírra, az annál sokkal több. Átirányított a sarokba ülő kolléganőjéhez, aki elkezdte a rendszerben kikeresni, hogy hol a hiba. Itt jött a legjobb rész, éppen kezdte nézni az adatokat, amikor áramszünet lett. A sors fintora, gondoltam:). Sebaj, 1 perc, áram vissza, gép bekapcsol, hölgy nyitja a rendszert, majd ismét áramszünet, jeeeee. Itt kezdett elszakadni a cérna, de semmi baj, kezdjük újra. 

Az adatok alapján volt tartozás az előző időszakból, de akkor mi még nem laktunk itt. Mire ezt megfejtettük közölte a hölgy, hogy itt nincs olyan, hogy a pontos összeget kell befizetni, annyit fizetek, amennyit akarok, és nem érti a kolléganőjét, hogy miért küldött el a pénztártól. Szuper! Akkor fogtam, kiszámoltuk a párommal, hogy amióta ott vagyunk mennyi a mi részünk, és befizettük. A többit pedig a tulaj rendezte másnap. Ezt is megtanultam.

Ugyan abban a dugóban fél órával később

Vezetés. Itt tényleg felejtsd el a KRESZ-t, nem létezik, tényleg akkor van elsőbbséged, ha megadják, de simán lesz attól dugó, hogy beáll mindenki a kereszteződés közepére, és nem mozdul senki, mert nem is tud. 

A körforgalmat is érdekesen értelmezik. A főúton mindig bedugul az is, mert mindenki egyszerre próbál áthaladni rajta, a lámpát figyelembe sem veszik, arról nem is beszélve, hogy a körforgalom közepén is van lámpa. Tehát, mondjuk zöld a lámpa, és belépsz a körforgalomba, de a körforgalom közepén lévő lámpa piros, így sokan megállnak, és sokan nem, és ismét jön a kereszteződéses sztori, senki nem tud semerre haladni. Vicces nagyon, de dudálni keveset dudálnak, inkább ara használják, hogy jelezzék, hogy most ők gyorsan jönnek ne gyere ki elé, vagy ne menj neki oldalról. Sok olyan helyzettel találkozom, amire otthon már olyan kiabálás, dudálás támadna, hogy rendőrt kéne hívni, de itt természetes. Igazából ha az egészet nézem, nincsen benne logika, és nem is keres benne egy idő után az ember, hanem halad a forgalommal, és figyel nagyon keményen, mert rutin ide vagy oda, vagy megszokás, ezek itt nem segítenek.

Sikerül lassan a kajákat is kiismerni, de erről majd egy következő posztban írok, amit ígérem hamarosan hozok. Szép hetet Mindenkinek!